Tény, hogy manapság a legtöbb számítógépen a Microsoft Windows operációs rendszerét használják. Magyarországon 2011-ben a következő volt ennek aránya a StatCounter szerint:
Ezért, ezeken az oldalakon megosztok Önnel néhány Windowsos tanácsot, amivel remélem, megkönnyítem a mindennapjait a számítógép használata során. Kezdem azokkal a hibákkal, amiket a leggyakrabban elkövetnek a Windows-felhasználók!
Sokan a programok parancsikonjait, vagy különféle dokumentumaikat az asztalon tartják, így előbb vagy utóbb, de bekövetkezik a „Nem látja a fától az erdőt!” jelenség. A megnyitott ablakok is gátolhatják az asztalra való rálátást. Az asztalon tárolt fájlok pedig csökkentik a számítógép teljesítményét. Ezért a programok parancsikonjait rendezze el a Start menüben, a fájlokat pedig a Dokumentumok mappában tárolja. Asztalát rövid idő alatt elrendezheti, érdemes rászánnia magát.
A Start gomb közvetlen jobb oldalán található a Gyorsindítás eszköztár. Ahogy a neve is jelzi, segítségével egyetlen kattintással indíthatók a programok. Ezért a leggyakrabban használt programok indító ikonjait érdemes ide tenni. Ugyanakkor megszokás, hogy dupla kattintással indítjuk a programot, de ez a tálcán nem így működik. Egy szimpla kattintással megnyílik a kívánt program. Dupla kattintás esetén kétszer nyílik meg feleslegesen, ami tovább is tart. Apró odafigyelés, és egy bosszúsággal kevesebb. A tálca a Windows használat fontos eleme, érdemes vele jobban megismerkedni.
Szövegszerkesztésnél, de akár internetezés közben is (főleg űrlapok esetén) sokkal gyorsabb, ha billentyűkombinációkat használ az egérrel való bajlódás helyett. Ha már úgyis a billentyűzeten van a kéz, egyszerűbb lenyomni a segédbillentyű(ke)t, és nyomva tartás(uk) közben lenyomni a parancs billentyűjét is, mint a kezet felemelve az egeret keresgélni. A szerintem legszükségesebb billentyűparancsok:
Érdemes megismerkedni a billentyűparancsokkal!. Ebben csupán az a hiba, ha nem használja ezeket a parancsokat! 
Internetezés közben, ha a felhasználó egy adott oldalon böngészve át akar menni egy másik oldalra, akkor általában a címsorra kattint egyet, amivel kijelöli a webcímet. Egy rossz felhasználói szokás, hogy ekkor még egyet kattint a felhasználó, és a Backspace-vel vagy a Delete-vel elkezdi kitörölni a címet, majd beírni az újat. Ez így időigényes! Ha a címsorba kattint és megkapja a kijelölést, akkor máris írhatja az új címet, a régi pedig „felülíródik” az új címmel. Ugyanígy, egy űrlap vagy párbeszédpanel adatmezőjére Tab segítségével lépve, megkapjuk a kijelölést, és máris írható az új adat.
Sokan panaszkodnak, hogy csak 25 MB-os lehet egy melléklet és „nem megy át a hétvégi bulis videó”, vagy hasonló esetek. Erre jó például a YouTube, vagy az internetes fájlmegosztók (SugarSync, Dropbox…). Ezekre feltölti a videót, és e-mailben csak az elérési linket adja meg. Máris megosztotta a felvételt, és nem terhelte a postafiókját sem. Az internetes fájlmegosztók más küldenivalóknál is működnek, de fájljaink távoli eléréséhez is szintúgy használhatóak. A szöveges dokumentumokat és a táblázatokat viszont még egyszerűbb e-mailben küldeni.
A felhasználók gyakran a nehezebb megoldásokat használják, „ágyúval lőnek verébre”. Például jelszavak tárolásához vagy egy viccgyűjtemény lementéséhez nem kell a Word vagy hasonlóan nagy tudású, bonyolult szövegszerkesztő. Egyszerűbb megoldani jegyzettömbben, ami szintén tud műveleteket, amik ezekre a célokra pont elegek. Például az F5 lenyomásával beszúrhatja az aktuális dátumot és időt, vagy ha ki van kapcsolva a hosszú sorok tördelése, akkor a Ctrl+G lenyomásával megadhatja, hányas számú sorhoz akar ugrani. A lényeg az, hogy némi utánajárás után egészen egyszerűen és gyorsan megoldhatóak a feladatok.